7.rész

Zihálva ébredtem fel. Borzalmas álom volt. Körbenéztem a helyiségben. Ekkor jöttem rá, hogy a szobámban vagyok. Megkönnyebbültem. Furcsa érzésem támadt. Olyan volt mint az éhség de annál mégis másabb. Erősebb. Eszembe jutottak a történtek. Hogy Klaus megitatott a vérével. Hogy hibrid lettem. Szóval ezért van ez a fura érzés. Szomjazom. De mégsem tettem semmit - mivel nem akartam embert ölni-, ezért csak lementem a földszintre. Csak Damon és Stefan volt a nappaliban. Damon a falnak támaszkodva töprengett valamin, Stefan pedig idegesen, össze-vissza mászkált.
- Sziasztok! - köszöntem nekik.
Erre mindketten fel kapták a fejüket.
- Na végre, hogy felkeltél! - jött oda hozzám vámpírsebességgel Stefan, és átölelt.
- Meddig nem voltam eszméletemnél?
- 4 napig.
- Komolyan? Nekem nem úgy tűnt.
- Nem vagy éhes? - kérdezte Damon amikor visszatért a való világba.
Nem akartam arra gondolni ezért inkább témát váltottam.
- A többiek?
- Otthon vannak viszont Emily itt van. Mit tegyünk vele? - kérdezte Damon.
- Ezt meg, hogy érted?
- Tudod te.
Bólintottam egyet, átgondoltam a dolgokat majd elkezdtem. - Maradjon. Velünk biztonságban van. Csak töröljük ki az emlékeit ezekről a dolgokról. Felejtsen el mindent. Csak maradjon a házban és ne menjen ki.
- Rendben. - bólintott és már el is tűnt.
Át fordultam a kanapén és elaludtam. Amikor újra felkeltem már este volt. Felmentem a szobámba és lefeküdtem de csak forgolódtam. Az éhségtől nem tudtam elaludni. Másnap olyan voltam, mintha beteg lennék és úgy is éreztem magam. Körülöttem Elena, Bonnie és Caroline egyfolytában csak beszéltek. De nem figyeltem rájuk. Nem tudtam.
- Te mit gondolsz? - kérdezte tőlem Caroline. - Hahó! Tyra!
- Hmm?
- Mi a baj? Beteg vagy? - aggodalmaskodott Elena.
- Nem csak éhes.
Ekkor megpillantottam Elena nyakán az ütőerét amitől minden csak rosszabb lett. Minden vágyam az volt, hogy megharapjam. De nem tettem. Nem tudtam volna ezt tenni vele.
- Miért nem mész el vadászni? - kérdezte együtt érzően Caroline.- Ismerem az érzést.
- Csak nem akarok. Ember vért nem iszok az állat meg tudom, hogy nem jó. Hogy nem elég.
- Lent a pincében van vér. - jutott eszébe Elenának.
Bólintottam és lementem. Kivettem két vérrel teli csomagot és meg is ittam. Épp visszafelé tartottam amikor fura hangokat hallottam a mellettem lévő ajtó mögül. Bepillantottam a rácsokon de nem láttam senkit. Visszafordultam és akkor előttem állt Klaus.
Jaj ne! Ebből baj lesz. - gondoltam.

Elena szemszöge
Tyra már vagy fél órája lent volt. Kezdtünk aggódni ezért lementünk, hogy megnézzük mit csinál ilyen sokáig vagy hogy nem esett e baja. Körbenéztem és észrevettem, hogy a földön vér van. Az aggodalmam egyre erősebb lett. De Tayra nem volt sehol. Azonnal felhívtam Stefant, hogy elmondjam mi történt. A hangjában aggodalom tükröződött. Azt mondta Damonnel utánanéznek.

Damon szemszöge
Amint megtudta, hogy eltűnt Tyra nagyon ideges lettem. Nehéz bevallanom magamnak de vonzódom hozzá. És nagyon aggódok érte. Meg akarom találni. Remélem nem esett semmi baja. Sehol sem találtuk így végül az erdő felé vettük az irányt. Tyra tényleg ott volt. A szájából vér folyt ki és az egész arca olyan volt. Még a keze is.
- Tyra! - szaladtam oda hozzá.
- Damon! - kiáltotta el magát és átölelt.
- Mi történt?
- Nem tudom. Lementem a pincébe vérért és hangokat hallottam. Aztán hirtelen előttem termett Klaus meg igézet. De csak ennyire emlékszem. A többi olyan homályos.
Az jutott eszembe, hogy mi van ha Klaus vérszomjassá akarja tenni Tyrat?
- Nem vagy éhes? Nem szeretnél inni egy kis embervért?
- De. Vagyis nem. Vagyis...
- Vagyis Klaus vért itatott veled. Vadállattá akar tenni. - helyeselt Stefan.
- Csak, hogy rájöttél öcskös. - gúnyolódtam majd hátat fordítottam nekik.

6.rész-Telihold

A kanapén ültünk és arra vártunk, hogy Elena felfogja a történteket. Szegény.
- Szerintem Tyra el kellene menned lefürödni. - motyogta Elena.
- Bizony! - bólintott Emi.
- Rendben. - egyeztem bele. 
- Gyere adok ruhát! Ebben csak nem mászkálhatsz.
- Igaz.
Felmentünk az emeletre. Elővett egy szürke felsőt amin volt egy hatalmas rózsaszín szív, egy rövidnadrágot és egy barna sálat.
- Ezek jók lesznek? - kérdezte
- Persze. Tökéletes. Pont az én ízlésem.
- Akkor jó. Lent leszünk. - mondta és már ki is ment
Megfogtam a ruhákat és bementem a fürdőbe. Levettem minden egyes ruhadarabomat és beálltam a zuhanyzóba. Észrevettem, hogy van még pár sebem de nem törődtem vele. 10-15 percig tusoltam majd megtörölköztem, felöltöztem és kimentem. Az ajtóban volt a cipőm. Fel vettem és már mentem is le. Emily és Elena épp a konyhában a pultnál ültek. Elindultam feléjük de ekkor csengettek.
- Nyissam? - kérdeztem
Elena bólintott egyet. Kinyitottam. Az ajtóban Stefan és Damon állt.
- Tyra. - öleltek meg
- Úgy látszik nem vált be Klaus terve. - mondtam mosolyogva
- Hogy? És mi történt? Teljesen megváltoztál.
- Tudom. Ezt Klaus csinálta velem de egyre kevésbé tetszik ez a külső. Keresek egy varázsigét amivel visszaváltoztatom magam a régire.
- Renden de először mesélj el mindent.
Bólintottam egyet és az egész "történetet" az elejétől a végéig elmondtam majd felmentem és elkezdtem keresgélni a varázsigét. Meg is találtam. A külsőm újra a régi lett. Lementem. A többiek elismerően mosolyogtak.
- Így szerintem sokkal szebb vagy. - mondta Emily
- Köszönöm. Ja tényleg srácok bocsi hogy nem mutattalak be titeket egymásnak.
- Nem baj. Mi megtettük helyetted. - mondta Stefan
Elmosolyodtam. Újra csengettek. Elena kinyitotta az ajtót. Bonnie és Caroline jött be a házba.
- Tudjuk mi történt. Örömmel látom Tyra, hogy jobban vagy. - mondta Bonnie - Kiderítettünk valamit.
- Halljuk. - mondtam
- Szóval Tyra, csak akkor leszel teljes vámpír ha egy hibrid véréből iszol. Vérfarkas pedig akkor elszel ha embert ölsz. Még ha úgy ölsz embert, hogy vámpírként megharapod akkor is teljes vérfarkas leszel.
- Értem. Vérfarkas addig nem leszek amíg nem akarok.
- Pontosan. - mondta Caroline
- Rendben. Azt hiszem haza kéne menni mert fáradt vagyok.
- Oké. Menj előre de az ajtóban várj meg. Mi még beszélünk Elenával. - mondta Damon
- Jól van. - dünnyögtem majd kimentem
Már vagy 5 percig álltam ott de még mindig megjöttek. Ekkor megláttam egy árnyékot. Közelebb mentem hozzá. Pedig nem akartam de mindig vonzottam a bajt. A ház oldalánál voltam. Az árnyékot sehol sem láttam. Ekkor előttem termett Klaus. Nagyon megijedtem. Felsértette a kezét majd a számhoz tette. Éreztem a számban a fém ízű folyadékot. Hirtelen Klaus eltűnt. Damonék kiléptek az ajtón és amikor meglátak azonnal mellettem termettek.
- Milyen bajba sodortad már megint magad? - nyafogott Damon
- Ez Klaus műve. Nincs mit tenni Tyra vámpír lesz. - fordult oda testvéréhez Stefan
Az utolsó emlékem mielőtt még elájultam volna, hogy Stefan és Damon elhoztak a Salvatore házba. Emily csendesen kísért minket. Ekkor elsötétült minden. Arra nyitottam ki a szemem, hogy a szobámban vagyok és éhes vagyok. Sokkal több erőt éreztem magamban mint valaha. Eszembe jutottak a tegnap történtek. Vámpírgyorsasággal lementem a nappaliba. Stefan, Damon, Emily és Elena ott ültek a nappaliban. Nem kicsit lepődtek meg amikor megláttak.
- Szóval tényleg vámpír lettél. - sóhajtott Emily
- Miért szerintem tök jó dolog?! - mosolygott Damon
Erre nem mondtam semmit. Később Damonnel elmentünk sétálni. Elég sokan voltak az utcákon. Az éhségem egyre jobban erősödött. Éreztem a vér illatát. Épp elhaladt mellettünk egy 18 év körüli lány. Hirtelen előtte termettem és megharaptam. Felsikoltott.

5.rész

Elsötétült minden. Amikor kinyitottam a szemeim már egy idegen házban voltam. Ott volt Katherine amit én végképp nem értettem. Úgy látszik még van mit elmagyarázni. A fejem és a nyakam nagyon fájt. Ekkor eszembe jutott, hogy Klaus megharapott.
-Nocsak, nocsak! Ki ébredt fel?!-mondta gúnyosan Katherine -Mától te egy boszorkány vagy.
-Nem csak egy boszorkány hanem egy hibrid is egyszerre.-mondta az ajtón belépve Klaus
Közeledni kezdett felém mire én hátráltam. Nagyon féltem ugyanis nem tudok semmit amivel megvédhetném magam. Arra gondoltam, hogy beleszúrok valamit de az neki semmit sem jelentene. Nem tudok semmivel sem ártani neki. Klaus nem csinált velem semmit mert felhívta valaki és el kellett mennie. Katherine odajött hozzám és egy tükröt tett elém. Amit egyáltalán nem értettem addig amíg bele nem néztem. Olyan más lettem. mit csináltak velem? A hajam vörös lett a szőkés barna helyett. A szemem színe egy árnyalattal sötétebb volt. Olyan fura volt. Bár nekem tetszett.
-Mi történt velem?-kérdeztem még mindig a tükröt bámulva-Mit tetettek?
-Én semmit. Klaus alakított át, hogy alig ismerjenek rád.
Tátva maradt a szám.
-Segítek neked kijutni innen ha cserébe te is segítesz nekem!-ajánlotta fel
-Rendben mit akarsz?-kérdeztem
-Azt, hogy ha kijutottál engem is juttass ki.
-Áll az alku.
-Figyelj! Ha Klaus visszajött hoz magával egy vendéget. Mivel te jó ember vagy ezért gondolom őt majd meg akarod menteni. Szóval Klaus utána újra elmegy mert még sok dolga van és akkor te szépen mondasz egy bűbájt amivel észrevétlenül ki tudsz innen jutni.
-De hát én egyetlen bűbájt sem ismerek.
-Az igaz! De én igen!-mondta és a kezembe nyomott egy papírt ekkor megérkezett Klaus
A nővéremet hozta magával.
-Jaj ne!-mondtam
Lelökte Emilyt a földre és újra elment.
-Jól vagy?-kérdeztem
-Igen! De te ki..... Te vagy az Tyra? Mit keresel itt? És mi történt veled? Tiszta vér a nyakad,a  ruhád és be van kötözve a fejed!
-Igen. És ezt én is kérdezhetném tőled! Volt egy kis balesetem és Klaus megharapott.-vágtam rá
-Én azért vagyok itt mert vérfarkas vagyok és kellek  Klausnak ahhoz, hogy hibrid legyen belőle. Bántott?
-Én meg azért mert egy hibrid boszorkány vagyok és én is kellek Klausnak. Igen.
-Megölöm! Várj! Hibrid boszorkány? 
-Pontosan. Vagyis A legerősebb hibrid boszorkány.-javítottam ki
-Ez bonyolult.-mondta
-Tudom.-mondtam és elővettem a papírt
Felolvastam a bűbájt és hirtelen már nem voltam abban a házban. Ezek szerint sikerült. Elenáék házánál voltam. Megkönnyebbültem láttam, hogy Emily is itt van.


Damon szemszöge
Felmentem Tyrahoz, hogy megkérdezzem kér e valamit de nem találtam a szobájában. Megnéztem mindenhol de nem találtam.A párnájának egy része véres volt. Méghozzá a nyakánál nem pedig a fejénél. Éreztem, hogy itt járt valaki. Klaus. Azonnal lesiettem a nappaliba. Stefan ott ült a kanapén.
-Tyra eltűnt. Klaus itt járt és megharapta valószínű, hogy elvitte.-mondtam mindezt egy szuszra
Stefan se szó se beszéd elkezdte keresni. Nem tudtuk, hogy Klaus hova vihette ezért elmentünk Elenához hogy szóljunk neki.


Tyra szemszöge
Becsengettem Elenáékhoz. Szerencsére nem Jenna nyitott ajtót aki biztos meglepődne ha így meglátna. Két napja ismertem meg. Nagyon kedves. Jól kijövünk egymással.
-Tyra?-kérdezte Elena-Úgy megváltoztál! Neked nem szabadna itt lenned. Ágyban lenne a helyed! És miért véres a nyakad, és a ruhád? Ki harapott meg?
-Elmagyarázom de bemehetünk a nővéremmel Emilyvel?-mutattam az előbb említett személyre
-Persze.-mondta és beengedett
-Szóval az egész úgy kezdődött, hogy amikor felkeltem az ágyam mellett ott ült Klaus. Azt mondta Itt az idő és megharapott.-mondtam egy kis szünetet tartva
Klaus neve hallatán Elena megborzongott.
-Elsötétült minden. Amikor kinyitottam a szemem már egy ismeretlen házban voltam. A földön feküdtem. Ott volt Katherine. És megláttam, hogy így megváltoztam. Klaus változtatott meg. Ami egyébként tetszik.-itt újra egy kis szünetet tartottam majd folytattam- A hajam vörös lett a szemem színe sötétebb és az arcom is kicsit másabb. Katherine azt mondta Klaus azért csinálta ezt, hogy alig ismerjetek rám.
-Katherine?-kérdezte meglepetten
-Igen. Aztán Klaus behozta a nővéremet...-néztem rá Emilyre-És aztán újra elment. Katherine adott nekem egy papírt amire rá volt írva egy bűbáj. Azt felolvastam és így jutottunk ki onnan.
Elene teljesen ledöbbent.

Hello!

Sziasztok! :D Arra gondoltam, hogy mi lenne ha lenne egy főszereplő csere? A képek számait írjátok be a chatbe így: pl.: Főszereplő csere:1.
1.Tyra-Ariana Grande

Tyra-Thalía

Vagy maradjon a régi?  

4.rész

Meglepődtem, hogy Katherine ennyire rossz ember. Vagyis vámpír. Hihetetlen mit tett a barátaimmal. Átgondoltam az utóbbi 5 napot és fura, hogy Elena, Caroline, Bonnie, Damon, Stefan, Tyler és a többiek ilyen közeli barátaim lettek. Köztük Tyler már túl közeli. Annyira helyes de Damon annál inkább. Ő olyan más. Nem tudom miért csak más. A gondolkodás menetemet Damon szakította meg.
-Ugye most már mindent értesz? Nem barátkozhatsz vele mert veszélyben az életed. Amikor a legkevésbé számítasz rá akkor fog hátba szúrni.
-Miért ilyen fontos neked az életem?
-Mert a barátom vagy és mert kötelességünk vigyázni rád.
Elmosolyodtam.
-Na jó megyek aludni mert holnap új nap virrad.-mondtam rosszkedvűen és felszaladtam a lépcsőn
Elővettem a naplóm és leírtam a mai napot. Kicsit fura, hogy egy tini lány naplót ír de szeretem megörökíteni az emlékeimet és ha egyszer majd meghalok mások elolvashassák, hogy mi is történt velem. Visszatettem a fiókba, elmentem letusolni és visszafeküdtem az ágyamba majd elaludtam. Másnap korán keltem. -Ma van a szülinapom.-gondoltam. Egy részem örült a másik pedig szomorú volt. Féltem. De nem attól, hogy mostantól akármikor meghalhatok hanem attól, hogy elveszítem a nővéremet, a barátaimat és attól, hogy így ők is elvesztenek engem. Arról nem is beszélve, hogy még Elenának is meg kell halnia. Átöltöztem és lementem a nappaliba.
-Boldog szülinapot!-köszöntöttek a nappaliban szét szórtan ülő barátamin
-Mintha az lenne.-mondtam és leültem a kanapéra Elena mellé
Ekkor az ajtóban termett valaki. Nem tudtam ki ő csak azt tudtam, hogy ő egy vámpír.
-Elijah?!-mondta Elena
-Hogy ki?-kérdeztem a többiektől
-Elijah egy ősi vámpír.-mondta Damon mikor mellém ült
-Igen és azért jöttem, hogy szóljak ma megtörténik a rituálé.-mondta gúnyosan
-Már ma?-kérdeztem-De hát még csak ma lettem hivatalosan is boszorkány.
-Nem akármilyen boszorkány....-mondta Elijah
-Hanem a legerősebb boszorkány. Tudom.-szakítottam félbe
-Igen. A legerősebb és te még annál is különlegesebb vagy. Tudod az édesanyád vámpír az édesapád vérfarkas volt. Így te mind a kettőt megörökölted míg a nővéred igazából egy vérfarkas. Semmi más.
-Tessék? Szóval én gondolatolvasó, látó és a legerősebb boszorkány vagyok?
-Pontosan. Ezért Klausnak te nagyon fontos vagy. Úgy, hogy gondold át, hogy ma meghalsz e vagy nem?!
Kérdőn néztem rá mire eltűnt. A többiek még az enyémnél is hülyébb fejet vágtak.
-És akkor a nővérem egy farkas? 
-Ezek szerint.-mondta Caroline
Ránéztem és nem láttam az arcán semmilyen érzelmet. Caroline csupa meglepetés.
-Nekem ez túl sok.-mondtam és felálltam
Elindultam fel a lépcsőn de a felénél megszédültem és hirtelen elsötétült minden.


Damon szemszöge
Tyra felállt a kanapéról én csak magam elé bámultam mert még mindig nem fogtam fel az előbb elhangzottakat. Hirtelen egy puffanást hallottam a lépcső felől és Tyra lesett róla. Megijedtem és rögtön odamentem vámpír gyorsasággal majd felkaptam és felvittem a szobájába. Letettem az ágyára. A fején volt egy nagy seb amiből ömlött a vér. Pedig csak lesett a lépcsőn. Próbáltam felkelteni de nem reagált. Ekkor bejöttek a szobába a többiek.
-Jézusom.-mondta megdöbbenve Elena és ideszaladt Tyra mellé
A többiek is megdöbbentek és csak megálltak valahol egy helyben. A szíve egyre lassabban dobogott. Szinte már alig. Arra készültem, hogy megitassam a véremmel de Stefan megállított.
-Ha lehet inkább ne így. Ő sem akarná ezt.
Tudtam mire gondol. Megpróbáltam újraéleszteni és szerencsére sikerült is.

Tyra szemszöge
Lassan kinyitottam a szemem. Az ágyam mellett Klaus ült. Nagyon megijedtem. Feljebb ültem de a fejem iszonyatosan sajgott. Észrevettem, hogy be van kötve.
-Itt az idő.-mondta Klaus és megharapott


Remélem tetszik! :)Várom a komikat! :D

3.rész

Az elmúlt öt nap nagyon unalmasan telt. Stefan és Damon nem engedtek ki a házból és még az én Elenám is a pártjukat fogta. Csak úgy találkozhattam a többiekkel ha átjöttek de sajnos nem igazán volt idejük de ha volt akkor mindig átjöttek. Az egyetlen aki sokat volt velem Damonéken kívül az Elena. Sokat nevettünk. Azon kaptam magam, hogy holnap lesz a szülinapom. Holnap tizennyolc éves leszek és megkapom az erőm. Féltem tőle de igyekeztem nem gondolni a holnapra inkább csak a jelenre. Caroline egy kisebb bulit rendezett nekem. Azért ma mert holnap nem lehet buli akkor más dolgunk van. Valami sokkal fontosabb. Hirtelen eszembe jutott valami. Felhívtam a barátnőmet Katet. Őt még interneten ismertem meg és személyesen még alig találkoztunk mert nagyon messze lakik tőlünk. Felhívtam.
-Szia!-mondta
-Szia azért kereslek, hogy holnap 18 éves leszek és szeretném ha átjönnél.
-Örömmel. Tudod pont Mystic Fallsban vagyok. Átugrok hozzátok.
-Rendben de már nem ugyanott lakott.-mondtam és megadtam neki a címet
-Sietek!-mondta
-Oké! Szia!-köszöntem el
-Szia!-köszönt és letette
Ekkor csengettek. Elindultam az ajtó felé.
 -Várj! Majd én. A biztonság kedvéért.-mosolygott rám aranyosan
 Ettől én is akaratlanul elmosolyodtam és szerintem ezt Stefan is észrevette. Ránéztem majd vissza és azt láttam, hogy Damon a falnak csapódik.
-Kezdődhet a buli!-kiabálta Caroline és letette az asztalra a piát
Ekkor megint csengetett valaki. Car széles vigyorral az arcán nyitotta ki az ajtót. Hirtelen legalább 20 ember jött be a házba és most már elkezdődött a buli. Sokat táncoltunk Bonnieval, Carolinenal és Elenaval. Annyira jól elvoltunk és volt szerencsém megismerni Matt Donovant. Megtudtam, hogy együtt jár Carolinenal. Cukik így együtt. Ekkor odajött hozzánk egy irtó helyes srác. Olyan jól nézett ki. Már majdnem jobban mint Damon. Fekete haja volt és nagyon izmos.
-Sziasztok!-köszönt
-Szia Tyler!-mondták a többiek
Szóval Tyler. Imádom ezt a nevet. 
-Tyler Lockwood.-nyújtott kezet
-Tyra Tylor.-viszonoztam a kézfogását
-Szép név! Na megyek Matt már vár!-mondta mosolyogva és már el is tűnt a "tömegben"
Egy kicsit pihenni akartam ezért felmentem a szobámba. Hirtelen előttem termet Damon.
-De csinos ma valaki.-mondta
-Már megint megijesztettél.-mondtam elpirulva de ekkor megcsókolt
Nekitolt a falnak és bevertem a fejem ami nagyon fájt. De ez a fájdalom csak pár másodpercig tartott. Várta, hogy visszacsókoljak de nem tettem. Én nem ilyen vagyok. Még részegen sem vagyok könnyen kapható. Mire elengedett és szomorúan a szemebe nézett. Sajnáltam de törődjön bele. Ha kellek neki harcoljon értem. Otthagytam és inkább lementem. Hirtelen Tylerel találtam szembe magam.
-Táncolunk?-kérdezte aranyosan
-Persze.-mondtam mosolyogva

Damon szemszöge
Miért nem csókolt vissza? Játssza a nehezen kaphatót. Utálok egy nő futni. És nem is akarok de mintha éreznék valamit iránta ami nálam elég szokatlan. Abbahagytam a gondolkodást és lementem a bulira. Nem voltkedvem táncolni ezért csak nekidőltem a falnak és néztem a többieket. Ekkor megláttam, hogy Tyra és Tyler együtt táncolnak. De még, hogy. Az a tánc.... Nagyon ideges lettem és tudtam. hogy miért van ez de nem akartam bevallani magamnak. Hirtelen Stefan termett előttem.
-Ne mond, hogy szerelmes vagy.-mosolygott
Nem válaszoltam semmit.
-A hallgatásod mindent elárul.-mondta és már el is tűnt
Nem is törődtem vele hanem csak gondolkodtam.

Tyra szemszöge
Annyira megkedveltem Tylert. Olyan jó volt vele táncolni. Bár nem vagyok könnyen kapható néha kivitelt teszek mint például Tylernél is. A buli végén elcsattant köztünk egy csók. Észrevettem, hogy Damon minket figyel és láttam az arcán, hogy nagyon ideges. Erre csak elmosolyodtam. Percek alatt kiürült a Salvatore ház csak Caroline, Bonnie, Elena, Damon, Stefan és én maradtunk. Leültünk az egyik asztalhoz. Pár percig csendben ültünk. Addigra ki is józanodtunk. Felálltam az asztaltól és a lépcső felé vettem az irányt de ekkor csengetett valaki.
-Nyitom!-kiabáltam
-Ez veszélyes! Nem tudhatod ki áll az ajtóban.-mondta Stefan
-Nyugi ha eddig Klaus nem jött akkor már nem is fog.
-Rendben.-egyezett bele
Damon felpattant és idejött az ajtó mellé. Kinyitottam és az ajtóban Elena állt?! Ezt nem értettem. Odapillantottam az asztalhoz de Elena a helyén ült.
-Szia Ty. Én vagyok az Kat.
Nem tudtam megszólalni. Tátva maradt a szám.
-Katherine?-mondta egyszerre Stefan, Elena, Damon, Carlonie és Bonnie
-Hogy hasonlítotok ennyire?-kérdeztem Katherine-re majd Elena-ra és a többiekre nézve
-Mi az már be sem hívtok?-kérdezte gúnyos mosollyal az arcán
Egyikőnk se szólalt meg.
-Se baj. Engem már úgyis behívtatok ide csak gondoltam udvarias leszek.-mondta és bejött-Szóval nem meséltetek Tyra.nak rólam? Nem mondtátok el neki, hogy én egy vámpír vagyok és, hogy Elena a hasonmás. Az én hasonmásom?
-Tessék?-kérdeztem-Te egy vámpír vagy?
-Igen de ezt már te is tudtad csak mindig elfeledtettem veled ahogy azt is, hogy én hogy nézek ki. És azért vagyok itt, hogy ezt elmondjam és, hogy végre láthassalak.-mosolygott még mindig gúnyosan-Ugye nem ítélsz el emiatt?
-Nem de.....-mondtam volna de félbeszakítottak
-Ne higy neki-mondta Elena
-De hát ő a legjobb barátnőm.-mondtam
-Elmondjuk neked mik történtek régen és akkor te dönthetsz arról, hogy hiszel e még neki.
-Rendben.-mondtam
Katherine elment ők pedig elmagyaráztak nekem mindent szóról szóra.
     

2.rész

Másnap korán keltem ezért lementem a nappaliba inni valamit. Szerencsére vér helyett kóla volt. Kivettem a hűtőből és leültem a kanapéra. Hirtelen mellém ült valaki. Nagyon megijedtem de amikor megláttam Damon arcát megnyugodtam.

-A szívbajt hoztad rám!-mondtam

-Pont ez volt a cél.-mosolygott

Annyira cuki volt. Nagyon tetszik. Még jobban is mint kellene. Jól elbeszélgettünk Damon-nel. Pár órával később már nem bírtam tovább. A nővérem felhívott de nem vettem fel. Nem tehettem. Mit mondtam volna? Már nagyon haza akartam menni. Támadt egy ötletem. Lehet, hogy veszélyben vagyok de akkor is haza kell mennem. Halkan leosontam a lépcsőn és kimentem az ajtón. Lassan becsuktam és abban reménykedtem, hogy nem hallották meg. Szerencsésen sikerült hazamennem.

-Na végre!-aggodalmaskodott-Hol a fenében voltál? És miért nem vetted fel a telefont?

Emily úgy tekintett rám mintha a lánya lennék mivel a szüleink elhagytak minket még kiskoromban ő nevelt fel. Én ettől függetlenül még a testvéremként kezeltem de mindig is szerettem ha vigyázott rám. Ő volt a testvérem és az anyám egyben. Nagyon szeretem sőt.....

-Emi! Sajnálom. Csak az egyik barátnőmnél aludtam és lemerült a telefonom.

-Jól van. Semmi gond. Kérsz ebédet?

-Persze.

Elővett két tányért és szedett nekem levest.

-Köszi.-mosolyogtam

Gyorsan megettem aztán bementem a szobámba. Leültem a laptopomhoz és felmentem msnre. Fent volt a legjobb barátnőm Kat. Annyira jó fej. Nagyon szeretem. Bár kicsit nagy az egója de ezen kívül semmi bajom sincs vele. Beszélgettünk egy kicsit aztán kikapcsoltam a gépet. Hirtelen olvasni lett kedvem. Volt a szobámban egy hatalmas könyves polc. Levettem róla a kedvencemet és olvasni kezdtem. Annyira belemerültem, hogy azon kaptam magam este 8 van. Elmentem fürödni. Kb. 10 percig zuhanyoztam. Ekkor vettem észre, hogy nem hoztam be a pizsim. Hát ez szuper. Magamra csavartam a törölközőm és bementem a szobámba és bezártam az ajtót. Amikor megfordultam Damon állt előttem. Megint nagyon megijesztett. Ma már másodjára.Végignézett rajtam és ekkor fogtam fel, hogy törölközőben vagyok. Elpirultam. Gúnyosan mosolyogni kezdett. Ettől még jobban zavarban voltam.

-Később kellett volna jönnöm.-mosolygott még mindig

Azt hittem felpofozom de nem érnék el vele semmit. Meg se kottyanna neki.

-Mit akarsz ilyenkor?

-Csak azért jöttem, hogy visszavigyelek. Itt nem maradhatsz. Persze ha meg akarsz halni akkor nyugodtan....

-Persze, hogy nem akarok de itt a nővérem. Nem akarom egyedül hagyni.

-És mi van a szüleiddel?

Most mintha én lennék a vámpír akit szíven szúrnak egy karóval. Azt hittem elbőgöm magam.

-Tudod nekem nincsenek szüleim. Elhagytak minket mg kiskorunkban. A nővérem nevelt fel. Rajta kívül nem volt egyetlen rokonom se aki volt az meg nem akart minket befogadni. Lehet hogy kicsi voltam de akkor is fájt, hogy elhagytak. És mostanra már halottnak tekintem őket.

-Sajnálom.

-Semmi baj. Jó mehetünk de akkor a nővérem is jöjjön.

-Nem. Ő nem jöhet. Ha jön azzal veszélybe kerül az élete.

-Rendben.-mondtam és elkezdtem csomagolni. De én nagyon lassan haladtam ezért Damon besegített én addig lementem elbúcsúzni.

-Hiányozni fogsz.-mondta sírva Emi

-Te is nekem. Nagyon.-sírtam én is és megöleltem

Pár percig még ölelkeztünk majd Damon jelzett, hogy menjek. Még utoljára elbúcsúztunk majd elmentem. Damon felkapott és úgy mentünk. Pár másodperc alatt ott voltunk a Salvatore háznál. Amikor beléptünk már mindenki ott ücsörgött a kanapén. Elena, Caroline, Bonnie és Stefan.

-Jaj de jó, hogy visszajöttél!-öleltek meg a lányok

-Én is örülök csak a nővérem.....

Most egyszerre örültem ás szomorú is voltam. Megmutatták, hogy melyik lesz az én szobám. Az a szoba meseszép volt. Olyan volt mint amire mindig is vágytam

-Direkt a te ízlésed szerint rendeztük be.-mondta Stefan

-Köszönöm. Ez tényleg az én ízlésem.-mosolyogtam