Meglepődtem, hogy Katherine ennyire rossz ember. Vagyis vámpír. Hihetetlen mit tett a barátaimmal. Átgondoltam az utóbbi 5 napot és fura, hogy Elena, Caroline, Bonnie, Damon, Stefan, Tyler és a többiek ilyen közeli barátaim lettek. Köztük Tyler már túl közeli. Annyira helyes de Damon annál inkább. Ő olyan más. Nem tudom miért csak más. A gondolkodás menetemet Damon szakította meg.
-Ugye most már mindent értesz? Nem barátkozhatsz vele mert veszélyben az életed. Amikor a legkevésbé számítasz rá akkor fog hátba szúrni.
-Miért ilyen fontos neked az életem?
-Mert a barátom vagy és mert kötelességünk vigyázni rád.
Elmosolyodtam.
-Na jó megyek aludni mert holnap új nap virrad.-mondtam rosszkedvűen és felszaladtam a lépcsőn
Elővettem a naplóm és leírtam a mai napot. Kicsit fura, hogy egy tini lány naplót ír de szeretem megörökíteni az emlékeimet és ha egyszer majd meghalok mások elolvashassák, hogy mi is történt velem. Visszatettem a fiókba, elmentem letusolni és visszafeküdtem az ágyamba majd elaludtam. Másnap korán keltem. -Ma van a szülinapom.-gondoltam. Egy részem örült a másik pedig szomorú volt. Féltem. De nem attól, hogy mostantól akármikor meghalhatok hanem attól, hogy elveszítem a nővéremet, a barátaimat és attól, hogy így ők is elvesztenek engem. Arról nem is beszélve, hogy még Elenának is meg kell halnia. Átöltöztem és lementem a nappaliba.
-Boldog szülinapot!-köszöntöttek a nappaliban szét szórtan ülő barátamin
-Mintha az lenne.-mondtam és leültem a kanapéra Elena mellé
Ekkor az ajtóban termett valaki. Nem tudtam ki ő csak azt tudtam, hogy ő egy vámpír.
-Elijah?!-mondta Elena
-Hogy ki?-kérdeztem a többiektől
-Elijah egy ősi vámpír.-mondta Damon mikor mellém ült
-Igen és azért jöttem, hogy szóljak ma megtörténik a rituálé.-mondta gúnyosan
-Már ma?-kérdeztem-De hát még csak ma lettem hivatalosan is boszorkány.
-Nem akármilyen boszorkány....-mondta Elijah
-Hanem a legerősebb boszorkány. Tudom.-szakítottam félbe
-Igen. A legerősebb és te még annál is különlegesebb vagy. Tudod az édesanyád vámpír az édesapád vérfarkas volt. Így te mind a kettőt megörökölted míg a nővéred igazából egy vérfarkas. Semmi más.
-Tessék? Szóval én gondolatolvasó, látó és a legerősebb boszorkány vagyok?
-Pontosan. Ezért Klausnak te nagyon fontos vagy. Úgy, hogy gondold át, hogy ma meghalsz e vagy nem?!
Kérdőn néztem rá mire eltűnt. A többiek még az enyémnél is hülyébb fejet vágtak.
-És akkor a nővérem egy farkas?
-Ezek szerint.-mondta Caroline
Ránéztem és nem láttam az arcán semmilyen érzelmet. Caroline csupa meglepetés.
-Nekem ez túl sok.-mondtam és felálltam
Elindultam fel a lépcsőn de a felénél megszédültem és hirtelen elsötétült minden.
Damon szemszöge
Tyra felállt a kanapéról én csak magam elé bámultam mert még mindig nem fogtam fel az előbb elhangzottakat. Hirtelen egy puffanást hallottam a lépcső felől és Tyra lesett róla. Megijedtem és rögtön odamentem vámpír gyorsasággal majd felkaptam és felvittem a szobájába. Letettem az ágyára. A fején volt egy nagy seb amiből ömlött a vér. Pedig csak lesett a lépcsőn. Próbáltam felkelteni de nem reagált. Ekkor bejöttek a szobába a többiek.
-Jézusom.-mondta megdöbbenve Elena és ideszaladt Tyra mellé
A többiek is megdöbbentek és csak megálltak valahol egy helyben. A szíve egyre lassabban dobogott. Szinte már alig. Arra készültem, hogy megitassam a véremmel de Stefan megállított.
-Ha lehet inkább ne így. Ő sem akarná ezt.
Tudtam mire gondol. Megpróbáltam újraéleszteni és szerencsére sikerült is.
Tyra szemszöge
Lassan kinyitottam a szemem. Az ágyam mellett Klaus ült. Nagyon megijedtem. Feljebb ültem de a fejem iszonyatosan sajgott. Észrevettem, hogy be van kötve.
-Itt az idő.-mondta Klaus és megharapott
Remélem tetszik! :)Várom a komikat! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése