7.rész

Zihálva ébredtem fel. Borzalmas álom volt. Körbenéztem a helyiségben. Ekkor jöttem rá, hogy a szobámban vagyok. Megkönnyebbültem. Furcsa érzésem támadt. Olyan volt mint az éhség de annál mégis másabb. Erősebb. Eszembe jutottak a történtek. Hogy Klaus megitatott a vérével. Hogy hibrid lettem. Szóval ezért van ez a fura érzés. Szomjazom. De mégsem tettem semmit - mivel nem akartam embert ölni-, ezért csak lementem a földszintre. Csak Damon és Stefan volt a nappaliban. Damon a falnak támaszkodva töprengett valamin, Stefan pedig idegesen, össze-vissza mászkált.
- Sziasztok! - köszöntem nekik.
Erre mindketten fel kapták a fejüket.
- Na végre, hogy felkeltél! - jött oda hozzám vámpírsebességgel Stefan, és átölelt.
- Meddig nem voltam eszméletemnél?
- 4 napig.
- Komolyan? Nekem nem úgy tűnt.
- Nem vagy éhes? - kérdezte Damon amikor visszatért a való világba.
Nem akartam arra gondolni ezért inkább témát váltottam.
- A többiek?
- Otthon vannak viszont Emily itt van. Mit tegyünk vele? - kérdezte Damon.
- Ezt meg, hogy érted?
- Tudod te.
Bólintottam egyet, átgondoltam a dolgokat majd elkezdtem. - Maradjon. Velünk biztonságban van. Csak töröljük ki az emlékeit ezekről a dolgokról. Felejtsen el mindent. Csak maradjon a házban és ne menjen ki.
- Rendben. - bólintott és már el is tűnt.
Át fordultam a kanapén és elaludtam. Amikor újra felkeltem már este volt. Felmentem a szobámba és lefeküdtem de csak forgolódtam. Az éhségtől nem tudtam elaludni. Másnap olyan voltam, mintha beteg lennék és úgy is éreztem magam. Körülöttem Elena, Bonnie és Caroline egyfolytában csak beszéltek. De nem figyeltem rájuk. Nem tudtam.
- Te mit gondolsz? - kérdezte tőlem Caroline. - Hahó! Tyra!
- Hmm?
- Mi a baj? Beteg vagy? - aggodalmaskodott Elena.
- Nem csak éhes.
Ekkor megpillantottam Elena nyakán az ütőerét amitől minden csak rosszabb lett. Minden vágyam az volt, hogy megharapjam. De nem tettem. Nem tudtam volna ezt tenni vele.
- Miért nem mész el vadászni? - kérdezte együtt érzően Caroline.- Ismerem az érzést.
- Csak nem akarok. Ember vért nem iszok az állat meg tudom, hogy nem jó. Hogy nem elég.
- Lent a pincében van vér. - jutott eszébe Elenának.
Bólintottam és lementem. Kivettem két vérrel teli csomagot és meg is ittam. Épp visszafelé tartottam amikor fura hangokat hallottam a mellettem lévő ajtó mögül. Bepillantottam a rácsokon de nem láttam senkit. Visszafordultam és akkor előttem állt Klaus.
Jaj ne! Ebből baj lesz. - gondoltam.

Elena szemszöge
Tyra már vagy fél órája lent volt. Kezdtünk aggódni ezért lementünk, hogy megnézzük mit csinál ilyen sokáig vagy hogy nem esett e baja. Körbenéztem és észrevettem, hogy a földön vér van. Az aggodalmam egyre erősebb lett. De Tayra nem volt sehol. Azonnal felhívtam Stefant, hogy elmondjam mi történt. A hangjában aggodalom tükröződött. Azt mondta Damonnel utánanéznek.

Damon szemszöge
Amint megtudta, hogy eltűnt Tyra nagyon ideges lettem. Nehéz bevallanom magamnak de vonzódom hozzá. És nagyon aggódok érte. Meg akarom találni. Remélem nem esett semmi baja. Sehol sem találtuk így végül az erdő felé vettük az irányt. Tyra tényleg ott volt. A szájából vér folyt ki és az egész arca olyan volt. Még a keze is.
- Tyra! - szaladtam oda hozzá.
- Damon! - kiáltotta el magát és átölelt.
- Mi történt?
- Nem tudom. Lementem a pincébe vérért és hangokat hallottam. Aztán hirtelen előttem termett Klaus meg igézet. De csak ennyire emlékszem. A többi olyan homályos.
Az jutott eszembe, hogy mi van ha Klaus vérszomjassá akarja tenni Tyrat?
- Nem vagy éhes? Nem szeretnél inni egy kis embervért?
- De. Vagyis nem. Vagyis...
- Vagyis Klaus vért itatott veled. Vadállattá akar tenni. - helyeselt Stefan.
- Csak, hogy rájöttél öcskös. - gúnyolódtam majd hátat fordítottam nekik.